Útközben

Ma reggel sétálgatva jöttem dolgozni, arra lettem figyelmes, hogy egy Marina-parti cirmos (kóbor)macska (kb akkora lehet a feje, mint egy sárgadinnye) megtámad (hátát felúposította, szőre az égnek áll és vicsorogva fúj) egy pórázon sétáltatott kölyök kutyát (talán havanese). A kutya gazdája nagyon rövid reakció idővel a macskára ripakodott, szinte üvöltötte "sicc", a hátás kedvéért még dobbantott is, de a macska meg sem rezdült, továbbra is ott állt támadó állásban. A kutya és gazdája átsétáltak az út másik felére - a békesség kedvéért. Én pedig a régi igazságon tűnődtem: a hazai pályának igenis sok előnye van :-)